Fidesz: történelmi győzelem

Megszerezte a kétharmados parlamenti többséget a Fidesz-KDNP; Orbán Viktor szerint forradalom történt a szavazófülkékben; Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke bejelentette lemondását; Sólyom László államfő a lehető legkorábbi időpontra összehívja a parlament alakuló ülését.

Az országgyűlési választások vasárnapi, második fordulójában eldőlt, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a parlamenti mandátumok 68 százalékát megszerezve 263 képviselőt küldhet az új Országgyűlésbe. Az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, az LMP-nek 16 mandátuma lehet, egy független is bejutott a parlamentbe. A második fordulós részvételi arány 46,57 százalék volt.

Sólyom László köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját. Az államfő hangsúlyozta: az ország érdeke, hogy minél hamarabb megalakuljon az új kormány. Ezért a jövő héten megkezdi erről a tárgyalásokat. Mint fogalmazott: a választás eredménye egyértelmű, a győztes Fidesz-KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a következő négy évre.

A köztársasági elnök arra kért mindenkit, hogy a választáson megteremtett lehetőséget használják ki, éljenek vele, és működjenek közre abban, hogy az valóra is válhasson.

Elemzők szerint május 10-én vagy 17-én lehet az Országgyűlés alakuló ülése, és május 20-a körül felállhat az új kormány.
Orbán Viktor, a Fidesz-KDNP listavezetője szerint "ma forradalom történt a szavazófülkékben". A magyarok bebizonyították, hogy van értelme hinni a demokráciában - hangoztatta.

"Demokratikus keretek között olyan nagy horderejű változást tudtunk véghezvinni, amelyet csak korábban forradalommal tudtak" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: vasárnap Magyarországon beteljesedett egy történelmi tanulság, húsz év tanulsága, a rendszerváltás tanulsága, amely úgy hangzik, rendszert váltani nem lehet, rendszert csak megbuktatni, megdönteni lehet.
Kijelentette, a magyarok megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét és helyette új rendszert alapítottak; ez pedig a nemzeti együttműködés rendszere. Orbán Viktor szerint az a feladat, hogy a győzelem lendületével folytassák a megkezdett együttműködést, megkezdjék a mögöttünk levő korszak romjainak eltakarítását, a felelősség megállapítását, az újjáépítést.

Fidesz: Köszönjük Magyarország!

Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke bejelentette, hogy lemond posztjáról és a pártelnökség is felajánlja lemondását a kongresszusnak. Az MSZP elnöksége május végére, június elejére hívja össze a párt kongresszusát, és - mint mondta - eddig fogja betölteni pártelnöki tisztségét.

A kongresszus majd új elnököt választ, értékel, meghatározza az ellenzéki politizálás stratégiáját, és meghatározza a teljes, alulról felfelé történő tisztújítást is - jelentette ki.
Mesterházy Attila listavezető "párbeszédes és nem diktátumos" kormányzást, a nemzeti sorskérdésekben pedig az ellenzékkel való konzultációt vár el a Fidesztől. Közölte: a következő parlamentben nemcsak a kormány és az ellenzék között húzódik törésvonal, hanem a demokratikus pártok és a szélsőséges párt között is.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt hangsúlyozta, hogy hatvan év után végre egy olyan párt került a magyar Országgyűlésbe, amely ténylegesen alulról szerveződik. Ilyen jellegű áttörést nemzeti párt még nem ért el, és most megjelenik "a nép hangja és akarata" - tette hozzá.

Vona Gábor közlése szerint a Jobbik az általuk legsürgetőbbnek tartott kérdésekben hajlandó együttműködni a Fidesszel. A Jobbik elnöke négy ilyen feladatot nevezett meg: az adócsökkentést, a "kilakoltatás rémétől fenyegetett családok megmentését", a közbiztonság megerősítését, valamint az elszámoltatás véghezvitelét. A pártelnök ugyanakkor hozzátette, hogy a Jobbik kész minden parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus eszközt latba vetni, ha azt látja, hogy a Fidesz választási ígérete ellenére "el kívánja sumákolni" ezeket a "sürgető feladatokat".

A Lehet Más a Politika (LMP) konstruktív, de határozott ellenzéki politikát kíván folytatni - jelentette ki Schiffer András, az LMP listavezetője vasárnap esti sajtótájékoztatóján. Közölte: az LMP kész az együttműködésre a demokratikus ellenzéki párttal és a kormánypártokkal is.

A hivatalos eredmény várhatóan csak péntekre születik meg, miután legkésőbb csütörtökön megérkeznek a külföldön szavazók voksai. A megszámlálásukra kijelölt szavazókörök névjegyzékeiben 28.686 választó szerepelt, ebből 13.356 megjelent a vasárnapi voksoláson. Az ő szavazataikhoz adódik a külképviseleteken leadott 1.453 voks.
A parlamentben az alkotmány módosításához és bizonyos személyi döntésekhez van szükség az összes, vagyis a 386 képviselő kétharmada, 258 politikusnak az igen szavazatára.

A többi, minősített többséget igénylő jogszabályhoz elegendő a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata. Ilyenek például a választójogi törvények, az önkormányzati, a nemzetbiztonsági jogszabály, valamint a bírák jogállásáról, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról, a párt- és kampányfinanszírozásról szóló törvények és a médiatörvény is.